2009. december 27., vasárnap

7

Megy a szokásos semmittevés... Óh, az az édes semmittevés. Holnaptól hál' Istennek kezdődnek az edzések. Nem fogom magam azon kapni, hogy már megint egy haszontalan napot tudtam le magam mögött. Mert igen, így zajlott ez a karácsonyi láz alatt. Ettem, sőt, belefulladtam a kajába. Utána csak arra tudtam koncentrálni, hogy minél előbb az ágyamba köthessek ki, mivel annyira nem bírtam magammal... Nesze neked sok kaja. :) A sorok között nem sok összefüggés van, de tudjátok be annak, hogy én ilyen vagyok. Ma úgy döntöttem, hogy írok egy kiadósat, hiszen most időm is engedi, na meg unalom is kerülget. Balázs nemrég ment el tőlem. Nem volt túl pörgős ő sem. Egyenesen unatkoztunk. Jó, ez túlzás. Beszélgettünk, meg akkora kreativitás szorult belénk, hogy dobáltuk egymásnak a labdát. Zseniális volt, de kell néha ilyen is. Csak lenne már holnap... Meg fogok pusztulni még másnap reggel 10 óráig. Ki ne felejtsem, hogy holnaptól két edzés lesz, arra való tekintettel, hogy senki sem jár most iskolába, és oda tudja tenni magát. Egyrészt lesz egy kondis/erőnléti edzés 10-től - 12 óráig. Utána pedig délután 5-től egész' 7 óráig, amikor futunk, és a labdás részt használjuk. Legyen már edzés! :D Barátnőmet se láttam már napok óta. Ki kell, hogy jelentsem... hiányzik. Elviselhetetlenül. És tessék, már meg nem tudok miről írni. Sok ismerős mondjuk kérte, hogy írjak egy kicsit arról, hogy milyen is egyedül élni. Nos, én bárkinek csak ajánlani tudom, aki rendelkezik saját keresettel, és érez magában egy kis önállóságot. :) Nem olyan régóta lakom én se egyedül, de szeretem ezt a szabadságot. Nem mintha anyu mellett ez nem adatott volna meg, de hát mégis csak más. :) Unalmas perceimet általában a konyhában ütöm el, és persze alakítgatom mindig a lakást. Mellékesen a lakásom 2 szobás, ideális. :) Az egyik szoba természetesen a hálószobám. A másik vagy vendégszoba lesz, vagy pedig marad úgy, ahogy most van. Vagyis kondigépekkel teli. Vendégszobát lehet felesleges lenne kialakítani, mivel, senki sem alszik itt úgysem. Vagy, ha igen, akkor ott van a föld neki. :D Majd ezen még gondolkozom egy sort, és feltétlenül leírom, hogy mire jutottam. Kedvenc helyiségem akkor is a konyha. :) Kezdek megtanulni (tanulgatni) főzni. Az alap dolgok már mennek, de egyre profibb vagyok. Arról nem is beszélve, hogy tökéletesen válogatom szét a színeket a mosáshoz. :D Nagyon lelkes vagyok, remélem ez látszik is. Most már értem, hogy miért szeretnek a közelebbi barátaim egyedül élni. Nagyobb az öröm, hogy ha valami egyedül jön össze, és nem pedig más segít. Én most így állok. Abszolút optimista vagyok, és még azt is elnéztem magamnak, hogy majdnem összemostam a fehér edzős trikómat, a fekete pólómmal. De időben észrevettem, hogy odakeveredett, és elhárítottam a hibát. :D Sikerült elkészítenem életem első levesét is. Nem zacskós volt... :) Nekem ízlett csak. Nem igaz, megkóstoltattam Balázzsal, és el volt tőle ájulva, azt mondta, hogy ő még ilyen finomat nem evett. Na jó, ez most túlzás volt. :) Mára valószínűleg ennyi lett volna. Büszke vagyok magamra, hogy ennyi hülyeséget sikerült megint összeszednem, de ez van... így szerettek. :D Jó éjszakát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése